Gyál
| Gyál | |||
| Gyál belvárosának egy részlete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Gyáli | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Pápai Mihály (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Rozgonyi Erik | ||
| Irányítószám | 2360 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 628 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 928,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| é. sz. 47° 22′ 51″, k. h. 19° 12′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 51″, k. h. 19° 12′ 56″térkép ▼ | |||
|
 Gyál Pozíció Pest megye térképén | |||
| Gyál weboldala | |||
Gyál város Pest megyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás központja.
Fekvése
Budapesttől délkeletre, közvetlenül a főváros határában található helység. Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es km-énél található kijáratról letérve érhető el. Vonattal a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon közelíthető meg, amelyen egy állomás (Gyál) és egy megálló (Gyál felső) található.
Története
Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. Endre király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul alakban írva. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést. A falu az 1500-as években már puszta volt. A törökök kiűzése után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába. A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság. A századforduló idején alig pár száz lakosú község a 20. század eleji parcellázások nyomán nőtt több ezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, dr. Dőri Ferenc és Jálics Kálmán birtaikból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből „egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal”. Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához. Bár az Alsónémeditől önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak vége után, 1944. december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt. A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt. Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben. A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen. 1997. július 1-jén a köztársasági elnök várossá nyilvánította. Ezt minden nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.
Címere
A háromszögű pajzs két részre osztott. A felső, vörös mezőben páncélos vitéz, Szent György látható, ahogy legyőzi a sárkányt. Ez elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szőlőfürtöt és két akácágat láthatunk; ezek arra utalnak, hogy ebben az időben a helyiek főleg mezőgazdaságból éltek a „gyáli homokon”. Gyált korábban „Gyál-szőlőnek” és „Gyál-ligetnek” hívták; a címer alsó része erre is utal.
Jelene
A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva. Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szennyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közutak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és a járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni. A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja, valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétben áll. Gyál a környező településeket összefogó járás központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.
Itt működő fontosabb vállalatok
- ASA Hulladékfeldolgozó Kft. – térségi szemétlerakó és feldolgozó.
- Eisberg Kft. – zöldség feldolgozó
- HOPI logisztikai központ
- Havi Logistics Kft. (korábban Hungarorak Kft.) – McDonald’s logisztikai központja
- Prologis logisztikai központ
- Tesco logisztikai központ
- Szálka’86 Kft. – Épület-asztalos ipari termékek gyártása és kereskedelme
- Galopp Major Kft.
- Geszterédi Kft.
- Agroplast
- Flextronics International Kft.
- Profi Bolt Kft.
Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények
- Bartók Béla Óvoda
- Eötvös József Szakképzőiskola
- Ady Endre Általános Iskola
- Bartók Béla Általános Iskola
- Kodály Zoltán Zeneiskola
- Zrínyi Miklós Általános Iskola
- Liliom Óvoda
- Tátika Óvoda
- Tulipán Óvoda
- Kun utcai Bölcsőde
- Kertváros Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 1% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 11,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (33,3% nem nyilatkozott).[4]
Híres gyáliak
- Dóka Attila (1977. március 9. –) dalszerző, gitáros-énekes, programozó-üzletember.
- Dóka Péter (1974 –) író
- Takaró Károly – református püspök, dandártábornok
- Tóth Anikó – tiszteletbeli díszpolgár
- Janicsák István – előadóművész, zenész, dalszövegíró
Látnivalók
- Katolikus templom (1983 – tervezte: Perczel Dénes ) (Szent István út)
- Református templom (1994 – tervezte: Jakab Zoltán)
- Millenniumi park (Kőrösi út)
- Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002 – tervezte: Taba Benő) (Kőrösi út)
- Arany János-szobor (az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt)
- Szent István-szobor (Szent István tér)
- Kopjafa (Szent István tér)
- Kálvin-szobor (2001 – Barth Károly alkotása) (Kálvin tér)
- Széchenyi István-szobor (Kőrösi út-József Attila utca sarok)
- Trianon-emlékmű (a városközpontban)[5]
Közlekedése
A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül jó ideig több volt a földút, mind a szilárd közút, azonban 2009-ben a város összes útja szilárd útburkolatot kapott.
Helyi média
- Gyál FM: egy helyi amatőrökből álló csapat 2011. 11. 11-én indította útjára az első gyáli, fiataloknak szóló rádióadót. A rádió egyelőre csak weben érhető el, de rövidtávú programjukban a helyi lakosság kiszolgálása a cél, azaz kisközösségi-FM rádióvá szeretnének válni. Fiatalos, dinamikus és lendületes stílusával, alig 6 hónap alatt az egyik legelismertebb magyarországi webrádióvá vált. Híres és még fel nem fedezett tehetségek is megtalálhatók a rádió műsoraiban. A rádió kiemelkedő minősége már a határon túl is magára vonta az előadók figyelmét és egyre több külföldi lemezlovas is felbukkan a műsorokban. A Gyál FM hivatalos honlapja